Társadalmi felelősségvállalás
Társadalmi felelősségvállalás 2 kurzus – Káposztási Családok Egyesülete
Szabó Luca vagyok, 21 éves, másodéves joghallgató az Eötvös Loránd
Tudományegyetemen és szabadon választható, fakultatív kurzusok keretén belül
esett a választásom a Társadalmi Felelősségvállalás kurzusra. A 2024/2025 tavaszi
félévében végeztem el először ezt a kurzust, majd tudomásomra jutott, hogy van
lehetőség második alkalommal is felvenni. Természetesen egyből kedvet kaptam
hozzá, hiszen már tavaly is egy szuper élmény volt. Egyik barátom az egyetemről
mondta, hogy ő az előző félévben a Káposztási Családok Egyesületéhez vette fel a
kurzust és számára egy nagyon kedves időtöltés volt. Először annyi információt
kaptam a kurzusról, hogy majd gyerekekre kell vigyázni, illetve játszani, sportolni kell
majd velük, ami pedig egyből felkeltette az érdeklődésemet, hiszen én mindig is
nagyon kedveltem a gyerekeket, szerettem velük társasjátékozni, focizni,
bújócskázni, illetve a táncstúdiómban lehetőségem adódott 3-10 éves korosztálynak
balett alapokat és akrobatikát tanítani. Nyomban fel is vettem a kurzust ehhez az
egyesülethez, akikről azt kell tudni, hogy 2011 óta működnek, nagyon sokféle, mégis
hasonló értékekkel rendelkező emberel, akik egytől-egyig szívüket lelküket beleteszik
abba, hogy a Káposztási Családok Egyesülete ilyen színvonalasan működjön.
Az ELTE joghallgatójaként viszonylag kevés időnk marad egyetem melletti
fakultatív programokra, néha a kikapcsolódás is elmarad, ezért vagyunk szerencsés
helyzetben, hogy a 10 félév alatt kötelezően elvégzendő nyolc szabadon választható
tárgy közül kétszer is felvehetjük a Társadalmi felelősségvállalás kurzust, hiszen nem
csak arról van szó, hogy könyvmolykodás nélkül elvégezhető ez a tárgy, hanem arról,
hogy kiszabadulunk az egyetem, a könyvtár négy fala közül, új embereket és
társaságokat ismerhetünk meg, részt veszünk és segítünk egy adott közösségnek és
mind ezek mellett még jól is érezzük magunkat. A KCSE-n belül a tavaszi félév alatt
több időpontra is volt lehetőség jelentkezni. Lehetett például szavalóversenyen
fényképeket készíteni, regisztrálni a megérkezőket vagy a Szabaduló Szombat
elnevezésű programon a gyerekekkel játszani egy délután alatt. Én személy szerint
az április 18.-ai szombatra eső Káposztási Családok Egyesületének 15. évi
születésnapi eseményét választottam.
Egy napos, melegebb szombatra keltünk április 18-án, a KCSE egyik vezetője és
velünk való kapcsolattartója Gyöngyös fogadott minket már reggel 9 óra előtt az
Újpesti Homoktövis Általános Iskola udvarán. Elsőként érkeztem meg,
bemutatkoztam mindenkinek és el kell hogy mondjam, hogy kevés ilyen kedves és jó
kisugárzású emberrel találkoztam eddig. Mindenki segítőkész volt, lelkes és
jóindulatú, érezhető volt az összetartás és a csapatmunka közöttük. 8:45 körül
amikor megérkeztem már főtt a bográcsban az ebéd. Először körbejártuk az udvart,
Gyöngyös megmutatta nekem, hogy pontosan mi merre található, elmondta mennyire
fontos a gyerekeknek a biztonsága és természetesen a jó kedv. Felraktuk a kerítésre
a KCSE plakátját, hogy mindenki odataláljon, majd megérkezett a többi önkéntes is. Voltak nyolcan, akik szintén ez ELTE-ről érkezett a kurzus mivoltából, de voltak, akik
önkéntesként jelentek meg. Már az előkészületek is jó hangulatban teltek, sokat
nevettünk, amíg egy sátrat próbáltunk felállítani négyen, a padokat és asztalokat is
közös erővel pakoltuk ki, illetve a ping-pong asztalt is sikerült felszerelni hálóval,
labdákkal és ütőkkel. Szerencsére Gyöngyös egyértelműen mondta el mik lesznek az
aznapi feladataink, így nem volt kérdés és az Egyesület még KCSE-s egyenpólót is
biztosított számunkra.

A családok 10 óra körül kezdtek el megérkezni és a gyerekek szinte azonnal a
focipályára mentek, el is kezdődött a meccs. Akik nem akartak sportolni, nekik
lehetőségük volt karkötőt fonni, színezni csillogós tollakal vagy kincskereső játékot
játszani. Voltak gyerekek, akik egyből megkedveltek minket önkénteseket és együtt
csocsóztunk, ettünk, beszélgettünk vagy kincskeresőztünk, de voltak, akik inkább
csöndben ültek velünk az asztalnál és színesebbnél színesebb karkötőket
készítettek. Folyamatosan figyeltünk arra, hogy mindenkit bevonjunk, senki ne
érezze kirekesztve magát, mindenki azzal foglalkozzon, amivel szeretne. Az idősebb
korosztály inkább az árnyékban a padokon ülve beszélgetett, míg a gyerekek
mindenfélét játszottak. Gyöngyös megkért minket, hogy dél körül szedjünk össze
mindenkit, hogy tudjunk készíteni egy nagy közös képet, amin mindenki, aki részt
vett az aznapi programon rajta lehessen. Összegyűltünk a lépcsőknél és csináltunk
pár jópofa képet. Ezután elérkezett az ebéd pillanata. Ebéd után voltak családok,
akik hazamentek, de voltak, akik ott maradtak és játszhattunk még egy focimeccset.
15-16 óra körül már szinte mindenki hazament és már csak az elpakolás volt hátra nekünk. Elpakoltuk a sátrat, a csocsót, a ping-pong asztalt és a padokat, illetve
összeszedtük a szemetet, hiszen az Egyesület mindig figyel a környezetére.
Körülbelül 6 órát töltöttünk Újpesten a Káposztási Családok Egyesületével.

Összességében szerintem egy kiváló nap áll mögöttünk, tele volt jó élményekkel,
mindenki jól érezte magát. Ettől a kurzustól én pont ezt vártam, hogy egy kicsit
kiszakadhassak a hétköznapokból és kint a szabadban tölthessek egy ilyen szép
napos szombatot a gyerekekkel.

























Legutóbbi hozzászólások